Az adventi programsorozatunk Pagony meseillusztráció kiállítással és mesekönyv bemutatóval indult vasárnap az E10 Pincegalériájában. És ez így lesz még két vasárnap délelőtt. Első alkalommal a 20. kuflikönyvet mutattuk be a szerző és illusztrátor Dániel András részvételével.
Hogy mi az a kufli? „Nem is kifli, Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem is ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni honnan hova.”
A kufli egy kultuszfigura ma már a kisgyerekek és a kisgyerekes szülők körében. Minden kor gyerekeinek megvannak a furcsa, amorf és mégis népszerű mesefigurái, a kis izék, mint a Barba papa meg –mama, ha valaki még emlékszik rá az idősebbek közül, vagy a Pettson és Findusz mesékben a muklák párhuzamos világa, ami a mai középiskolások generációjának jelentett sokat. A kuflik viszont hungarikumok és a jelenvaló apró és kedves figurái, akik szám szerint heten vannak. Nem egy család, hanem egy közösség a kor kihívásainak megfelelően. Kitalálója elmesélte, hogy ugyanúgy sokat firkál telefonálás, vagy előadás hallgatás közben, mint bárki más és egy ilyen saját fecni gyűjteményben fedezte fel egyszer ezeket a figurákat, amelyeknek aztán évekkel később karaktert adott, majd történeteket talált ki hozzá.
A gyerekeknek általában furcsa, hogy a mesének van írója is, nem csak szereplői, így aztán csodálkozva nézték Dániel Andrást, aki végül felolvasta a mesét, hangja elváltoztatásával az összes szereplőt el is játszotta. Aztán dedikált és a gyerekek visszatértek az asztalokhoz, ahol tovább festegették a kufli kavicsokat, valamint kipróbálhatták az új kufli társasjátékokat.
Majd kimentek a Hunyadi térre, hogy megnézzék és kipróbálják az új korcsolyapályát és kigondolhassák a „kuflik korcsolyázni mentek” történetüket.
Terézvárosban este meggyújtották az adventi gyertyákat kint is és bent is. Most aztán karácsonyig nem lesz hiány programokban.
-siss-
