Hatker hatkor – helytörténeti klub – Wellness az ókorban, fürdőkultúra Aquincumban

Dr. Fényes Gabriella PhD régész, főmuzeológus vetített képes előadása

Az előadás során a római fürdők életébe nyerünk bepillantást elsősorban a mai Budapest ókori elődjéből, Aquincumból származó régészeti maradványok és az ókori szemtanúk ránk maradt írásai alapján.

A római fürdő és a római fürdőkultúra manapság is fogalom. Előbbi elsősorban a hideg, langyos és forró fürdőhelyiségeket magába foglaló, meleg vízzel ellátott, padlófűtéssel rendelkező, az emberek képzeletében luxus módon felszerelt épülettípust jelenti. Ennek építészeti és épületgépészeti hátterét görög előzményeken a rómaiak alkották meg. Utóbbi nemcsak a tisztálkodást, de a hideg, meleg vizes medencék váltott használatát, szaunázást, masszázst, a kenőcsök, finom illóolajok alkalmazását, a gyógyvizek erejének ismeretét jelenti, mely a császárkorra az egész Római Birodalomban a mindennapok gyakorlatává vált. Ezeken túlmenően a fürdő a római társadalmi életnek, a találkozásoknak, a szórakozásnak színtere, pihenésre és rekreációra alkalmas közösségi tér.

A következő idézetben Seneca, Nero császár nevelője pontos tudósítást ad egy római kori fürdő életéről:

„Lám, zaj, zsivaj, lárma kellős közepébe jutottam: pontosan a fürdő felett lakom. S most idézz fel képzeletedben mindenféle hangot, ami csak elkeserítheti a füledet: mikor edzést tartanak az izomemberek, ólomsúlyzókkal hadonásznak, ha erőt fejtenek ki, vagy erőkifejtést mímelnek, hallom a nyögést; valahányszor kieresztik visszatartott lélegzetüket, sípoló, kínkeserves fújtatást hallok; ha akad afféle lomha, aki beéri olcsó kenekedéssel, hallom a paskolást, amikor a vállára csapnak – aszerint változik az ütés hangszíne, hogy lapos vagy homorú részekre ér. Ha pedig ehhez jön egy labdázó, és elkezdi számolni a leütött labdákat, végem van. Adj hozzá még egy fenegyereket, egy rajtakapott tolvajt, no meg azt, aki a fürdőben saját hangját élvezi. S mekkora lármát üt a hatalmas vízcsobbanás, amikor beugranak a medencébe! Ezen kívül, akinek egyebük nincs is, de legalább a hangjuk természetes! Képzeld még a szőrtépdesőt: hogy jobban észrevegyék, átható fejhangon szüntelenül kiáltozik, és sohasem hallgat el, csak mikor hónaljat tép, és maga helyet mást kényszerít sivalkodásra. No és, ahogy a lepénysütők kurjongatnak összevissza, a kolbászos, a cukrász meg mindenféle csemegeárus, jellegzetes hanghordozással kínálva portékáját.”

Jegyár: 800 Ft, terézvárosiaknak: 400 Ft

Jegyvásárlás kizárólag az előadás előtt az Eötvös10 jegypénztárában.

2022-es helytörténeti tagsági kártyával ingyenes.

A tagsági kártya 2022-ben díjtalan részvételre jogosít a helytörténeti klub előadásain, valamint 5 helytörténeti sétán. Ára: 5.000 Ft/év; terézvárosiaknak: 2.500 Ft/év

Információ: Szebellédi Erzsébet +36-1/690-0995; [email protected]