A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó.  És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok.

A finoman érzelmes, szép mese erről szól: hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.

Színpadra alkalmazta: Nemlaha György

Szereplők:

Jerger Balázs

Rumán Cintia

Pánics Lilla

Ozsgyáni Mihály

Gábor Márkó

Zsichla Dániel

Díszlet- jelmez: Húros Annamária

Zene: Alpár Balázs

Dalszöveg: Marton Árpád

Rendezőasszisztens: Majláth Dóra

Rendező: Kautzky Armand