Annak érdekében, hogy a négy fal között se maradjanak helytörténeti ismeretek nélkül, kéthetente szombaton közreadunk az elmúlt két év sétái közül egy-egy rövid összefoglalót, néhány képpel illusztrálva. A leírások a megvalósult séták tematikáját követik, nem törekszenek történeti/művészeti/tudományos teljességre.
Tartsanak velünk!

Maczó Balázs: Terézváros szocialista építészeti hagyatéka

Az 1948-49-es politikai fordulat után Magyarország rátért a szovjet típusú diktatórikus rendszer kiépítésének útjára, az 1956-os forradalmat követően pedig a szocializmus kiegyensúlyozottabb évtizedei következtek. A korszak építészete – bár egyes alkotásai világszínvonalat képviseltek – mai napig nem foglalhatta el az őt megillető helyet az általános köztudatban. A mai nyelvhasználat tévesen mindent „szocreálnak” nevez, ami a 2. világháború és a rendszerváltoztatás között épült. Holott a szocialista realizmus tágabb behatárolással is csupán az 1951–1956 között tervezett és megépült épületekre vonatkozik. Az 1960-as évektől a magyar építőművészet jobban igazodhatott a nyugati trendekhez. A politikai légkör oldódása mellett ezt annak is köszönhettük, hogy az ekkor tervező építészek zöme még az 1930-as években szerezte meg szakmai tudását, abban az időszakban, amikor a magyar építészet szintén Európa élvonalához tartozott.
Virtuális terézvárosi sétánkon a szocializmus épületei közül válogatunk.

Dózsa György út 84.
A 2. világháború után a kiépülő diktatórikus rendszer a magántervezési gyakorlatot fokozatosan felszámolta, és létrejöttek az állami tervezőirodák. A korszak szinte utolsó magánmunkája volt az 1949-ben felépült MÉMOSZ-székház (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) a Dózsa György út 84. szám alatt. A Városligeti fasor sarkán húzódó szárny a kongresszusi nagytermet foglalta magában. Az épület tartalmában már a „szociális” tendenciát jelezte (szakszervezeti székház), építészetileg viszont annak az internacionális, modernizmusnak egy nagyon szép budapesti példája, amely nem sokkal később ideológiai okoknál fogva üldözötté vált Magyarországon. Tervezte: Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor, Szrogh György.

Jókai és Ó utca sarok
A politikai fordulat időszakában építették újjá a Jókai és az Ó utca sarkán korábban állt, a háborúban romossá vált eklektikus épületet. Az 1949-50-ben felépült Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének székházával az építészek (Gyárfás Iván és Vincze Pál) nem rekonstruálták a korábbi épületet, hanem egy színvonalas, nyugati modern irodaházat terveztek.

Rippl-Rónai utca 6.
1951-ben egy szakmainak álcázott építészeti „vita” keretében Révai József, a kor kultúrpolitikusa, új irányt szabott a magyar építőművészetnek. A kor tervezőinek szovjet mintára a szocialista realizmus stílusában kellett tervezniük. Ennek lényege, hogy egy épületnek tartalmában szocialistának (lakóházak esetében ezt például a típustervekkel érték el), formájában pedig nemzetinek (reálisnak) kellett lenni. Ez utóbbit a magyar klasszicista építészet egyes díszítő elemeinek újjáélesztésével próbálták meg elérni. Terézvárosban nagyon csekély számú igazi szoc-reál épület készült. A Rippl-Rónai utca 6. szám alatti villaszerű épület ennek a pár évig működő, mesterségesen megalkotott stílusnak a jegyeit visel.

Liszt Ferenc tér 6.
1954, Sztálin halála után a szovjet berendezkedésű kelet-európai országok mindegyikében lazult a stílusterror, és a szoc-reál már nem volt kötelezően követendő irányzat. Az 1960-as évekre a magyar építészet újra felvette az 1930-as évek nyugati típusú modernizmusának fonalát, és minden korábbinál jobban megközelítette a kor világszínvonalát. Lakóházak esetében az alaprajzi modernizálódás, a beépített bútorok helytakarékos megoldásai, az építőipari megoldásokban pedig a high-tech jellemezte a kor épületeit. Ennek az időszaknak egy kiemelkedő példája a Virág Csaba által 1960-ban tervezett Liszt Ferenc tér 6-os számú épület, ami a kor egyik kiemelkedő alkotása. Alumínium erkély mellvédje egyedi, modern hangulatot ad a homlokzatnak.

Munkácsy Mihály utca 14.
1960 és 1989 között közel kétszeresére fejlődött az országos lakásállomány. Az 1960-as években újra felfelé haladt a magyar gazdaság és ezzel az urbanizáció és az építészet is. A korszak nagyon szép és igényes három-négyemeletes lakóházai készültek el az Epreskert környékén és az Andrássy úton (Andrássy út 117., Lendvay utca 20., Rippl-Rónai utca 14.). Ezek közül ki kell emelnünk a Munkácsy Mihály utca 14-es számú házat, amely nyers téglahomlokzatával a korban divatos skandináv építészeti jegyeket visel magán.

Benczúr utca 35/C., Munkácsy Mihály utca 10.
A szocializmus időszakában létezett egy olyan határozat, ami előírta, hogy új épület, lakótelep, középület (stb.) építésekor az összköltségvetés 1 ezrelékét valamilyen képzőművészeti alkotás elkészítésére kell fordítani. Ennek köszönhetően gyakran készültek mozaikképek, szgraffitós díszítések vagy egyéb más anyagból készült szobrászati alkotások az új épületek homlokzatára, lépcsőházába stb. Így került a Benczúr utca 35/C. épület homlokzatára is az az égetett, festett kerámia relief, amelyet Janáky Viktor szobrász készített 1959-ben az akkor Pedagógus Szállóként működő épület falára. A Munkácsy Mihály utca 10. szám alatti óvoda oldalhomlokzatára szinte az egész falszakaszt kitöltő gyémántmetszéses murália (állandó építészeti felület díszítését szolgáló képzőművészeti alkotás) került.

Brutalista épületek
Az 1980-as években több robosztus alkotás is készült a Terézvárosban. Ezek közül talán a leginkább ismert a Nyugati téren 1984-ben megépült Skála áruház épülete, melyet Kővári György tervezett. Az üvegborítás ugyan tompítja, de az egész épületegység mégis óriási tömeggel hat a térre. Hasonló a tömegkezelése a Rippl-Rónai és Szondi utcák sarkán megépült egykori nővérszállónak is. A közeli MÁV kórház beruházásaként 1980-ra elkészült szálló még erőteljesebben hat, hisz a tervező itt színezett betonpanelekkel borította az épületet. Mindkét épületben tetten érhető a brutalizmusnak nevezett építészeti irányzat, amely Európában már az 1950-es években megjelent. Ennek főbb ismertető jegyei a nyers építészeti forma, a befejezetlen felületek, a szokatlan formák, a durva anyagok és a masszív kialakítás.

Dózsa György 112-114.
A korszak toronyházai közül említést érdemel a Dózsa György 112-114. szám alatt felépült kórházi szárny, amelyet a MÁV Beruházó Vállalat (vezetője: Viola János) épített 1987-ben.

FORRÁSOK
Branczik Márta – Keller Márkus: Korszerű lakás
Modern és szocreál – Építészet és tervezés Magyarországon 1956–1959 (szerk.: Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre)
A második félévszázad építészete: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/433.html (letöltés: 2018. május)

Kun Árpád évek óta takarítóként és ápolóként dolgozik Norvégiában. A filmben az író szót ejt a Boldog Északról és készülő regényéről is (“Nagyon nem volt egyszerű viszonyom az apámmal, ez vastagon benne lesz a következő kötetemben – meséli például egy csecsemőkori képéről), elkísérjük munkahelyére, egy öregotthonba, és ráadásként egy szülinapi buli kellős közepébe csöppennünk. Közben kiderül, hogy miért dobják ki az otthonban a kenyérsarkot, mi az a verekedős domb, és mi köze a Pesti Estnek Kun házasságához.

Annak érdekében, hogy a négy fal között se maradjanak helytörténeti ismeretek nélkül, kéthetente szombaton közreadunk az elmúlt két év sétái közül egy-egy rövid összefoglalót, néhány képpel illusztrálva. A leírások a megvalósult séták tematikáját követik, nem törekszenek történeti/művészeti/tudományos teljességre.
Tartsanak velünk!

Maczó Balázs: A külső Terézváros századfordulós építészete

Miután az 1870-es években eldőlt, hogy a világvárossá váló Budapest akkori legmodernebb sugárútja (a későbbi Andrássy út) Terézvároson halad keresztül, ezzel az is világossá vált, hogy a magyar főváros legelegánsabb, legdivatosabb és leggazdagabb városrésze épül ki az út két oldalán. Az 1880-es években megszületett a Sugárút, elkészültek az Oktogon házai, kialakult a Nagykörút és beköltöztek a festők, szobrászok a főváros első művésznegyedébe, ami a Bajza utca mentén jött létre. A Városliget felé közeledvén, a Benczúr utca, Városligeti fasor környéke Budapest előkelő villanegyedévé vált. Szinte elvárás volt, hogy ez a nívó az új század elején is folytatódjon. Itt épült fel Budapest legkorábbi szecessziós bérháza, amelyet hamarosan – egyes vélemények szerint – a város legszebb épülete követett. A korszak legérdekesebb épülete készült el az Eötvös utcában, és több, a korát meghatározó építész járt vissza ide, hogy tervezzen, művészit alkosson, és kiérlelje a maga stílusát.
Képzeletbeli sétánkon terézvárosi századfordulós épületek közül válogatunk egy csokorra valót, a teljesség igénye nélkül.

Lindenbaum Móric házai
Izabella utca 94-96.
tervezte: Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp, 1896-97.
A ház homlokzati díszítése, a megjelenő színek, formák és elrendezés révén forradalmian újszerűként hatott az addig csak historizáló homlokzatokhoz szokott Budapesten.
Miben is volt egyedi ez az épület? A szót itt adjuk át a házat tervező Spiegelnek: „A homlokzatokon kerültünk minden nagyobbszerű architektonikus momentumot. A tagozás a lehető legegyszerűbb. Jelleget az egésznek csak a díszítés ad, melyet a modern ornamentáció szellemében, az eddigi sablontól teljesen eltérőleg, igyekeztünk megoldani. A négy friz a négy elemet jelképezi. A földet stilizált fák, a földi hiúságot jelző pávák, kigyók és két, a nap felé törekvő, de kigyók által a földön visszatartott női alak; a levegőt a nap, hold és csillagok, madársorok és az éjjel és nappal alakjai; a vizet halak, korallok és rákok; a tüzet tűzokádó sárkányok jelképezik. (Ez utóbbi két elem az Izabella utca 96-os számú ház faláról sajnos már eltűnt – megj.: MB) Felhasználtuk azonkívül az ablakkereteknél, mellvédeken és pilléreken díszítésül a mályvát és napraforgót, liliomot, egy kákaszerű növény leveleit és egy sajátszerűen fonott sujtásszerű szalagos diszítményt, melyet magyarosnak is nevezhetünk. Végül még egyet jegyzek meg és ez talán a legfontosabb: azt, hogy a homlokzatok színesek.”

Baruch Sámuel háza
Bajza utca 44.
tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, 1898-99.
A háromemeletes, halványlila színűre festett, dúsan díszített homlokzatú épületet – a kovácsoltvas kaput leszámítva – teljesen eredeti pompájában csodálhatjuk meg ma is. Az angol szecesszió nagy mestere, Walter Crane, képző- és iparművész 1900-as egy hónapos magyarországi és erdélyi utazása alkalmával az épületet a legszebb háznak látta a fővárosban.

Léderer Artúr háza
Bajza utca 42.
tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, 1903.
A Léderer család korának egyik gazdag földbirtokos famíliája volt, több budapesti ingatlanuk közül ez, a kettős funkciót betöltő épület volt a legelőkelőbb. A Bajza utca felé eső épületrész földszintje és 1. emelete a család reprezentatív palotája volt, míg az Aradi utca mentén húzódó traktus bérlakásoknak adott helyet. Az építész páros ötletesen varázsolta egységessé a két lakrészt.
Az építtető nagyon pazarul rendezte be a lakosztályát, amelynek belsőépítészei kialakítását szintén a Bálint-Jámbor párosra bízta. Az ezüst dolgozószoba, az arany szalon, a hall és az ebédlő kialakítása és berendezése az összművészeti alkotás célzatával készült. A családot személyes jó barátság fűzte Kernstock Károly festőhöz, így nem véletlen, hogy a homlokzaton megjelenő táncos és vadászjelenetet ábrázoló mozaikfríz az ő tervei alapján készült (kivitelező a Róth Miksa műhelye volt).
A Bajza utca 42-es számú ház a mai Budapesten talán a legteljesebben őrzi a századforduló világának hangulatát.

A Balu és Lukács elektrotechnikai gyár épülete és bérháza
Eötvös utca 38.
tervezte: Marton Ákos, 1905.
Fővárosunkban rendkívül ritka az az építkezési gyakorlat, hogy egy gyárat és egy bérházat egy épületben valósítanak meg. Jelen esetben egy ilyennel van dolgunk. A dinamókat, ventilátorokat, mérőműszereket, szigetelőket készítő gyár épülete a telek hátsó részében, míg a bérház az utcafronton valósult meg. Mindkettő homlokzatát a kornak megfelelő attraktív szecessziós díszítéssel látta el a tervező. Az Eötvös utcai homlokzaton, az első emeleti ablakok közében megjelenő hölgyek lábai mellett a gyár termékeit fedezhetjük fel.

Platschek Vilmos háza
Aradi utca 57.
tervezte: Löffler Sándor, 1907.
Az eredetileg szintenként két nagy lakást magában foglaló bérház pincéjében istállót és műhelyeket is kialakítottak. A homlokzatot uraló első emeleti zárterkély mögött az egyik lakás ebédlőjét alakították ki. A ház igazi dísze a domborított lemezfedésű kapu (Migray József műve). Az itt megjelenő népművészeti motívumok között az oldalsó ablakok körül megtalálhatjuk a stilizált pávát is, ami visszatér a ház kapualjában elhelyezett szélfogó maratott üvegén is. Ha bekukucskálunk a kapun, ezt láthatjuk is.

dr. Vágó Lajos, Klein Ignác és Knöpfler Ignác házai
Székely Bertalan utca 2/B-C.
tervezte: Löffler Sándor és Löffler Béla, 1910-11.
1909-ben párhuzamosan rendelt terveket egy ügyvéd és két női divatkereskedő az egymással szomszédos, egy házszám alá tartozó két telekre. Mindkét megrendelő a Löffler testvéreket bízta meg a tervek elkészítésével. A házak megformálása hasonló, ami az utcafront felől a harmonikus ritmikában és a felületen elhelyezett díszítés összehangolásában mutatkozik meg. Annak, hogy a két tulajdonos közös tervezőt választott, a házak és udvarok alakítása szempontjából nagyon jó végeredménye született: mindkét épület speciális alaprajzú, aminek köszönhetően a korban szinte egyáltalán nem jellemző zöld felület, egy belső park jött létre a két lakóház között, jelentős benapozást biztosítva ezzel az udvari frontoknak is. Löffleréknek ez az egyik legmodernebb kialakítású bérházuk.

Magyar Vasút- és Hajózási Klub bérháza
Csengery utca 76.
tervezte: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1911-12.
A magyar népies szecesszió stílusában tervező építész párosnak ez volt az első közös, komolyabb munkája. Különlegességét emeli, hogy nagyon kevés ilyen épület készült Budapesten. Komor és Jakab koruk még élő népművészeti elemeit másolták le, és ezekkel díszítették épületeik egy részét.

Felhasznált irodalom:
Gerle János: A hely szelleme, avagy a szellem helye, Terézváros Budapest szívében 1998.
Spiegel Frigyes: A modern építészet és a budapesti bérházak, In: Művészet, 1902. 2. szám
Tolnai-Pálóczy Enikő: A Löffler-fivérek építészete, diplomamunka, ELTE BTK, 2012
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990.

A fényképeket készítette: Maczó Balázs

Kemény Györgyöt elsősorban plakátok, lemezborítók, reklámgrafikák és társadalmi célú hirdetések alkotójaként ismerjük. Emellett készített kis- és nagyplasztikát, modern installációt, de a performanszoktól sem riadt vissza. Az ő műve a magyar pop-art egyik fő alkotása, Kőszeg Ferencék hajdani cselédszobájának seccója.

Az ünnep előkészítéseként csütörtökön a Laza paca műhellyel virágot készítünk.

Vasárnapi program:
9.00 Rhea, a jó anya története – Görbe Márk művészettörténész összeállítása
10.00 Létay Lajos: Édesanyámnak – Kontha Nelli és a kis medvebocs csokrot köt anyák napja reggelén
11.00 Zenés anyák napi köszöntő Juhász Lászlótól, a „Zenegyerekeknek” előadójától
14.00 Anyák napi gondolatok elvitelre – Tapolyai Emőke klinikai szakpszichológustól, az „ElőadáSOKK” című sorozatunk népszerű előadójától
15.00 Környei Alice (Pörgető-forgató) köszönti az édesanyákat
16.00 és 17.00 órakor meglepetés
19.00 „Anyák napján édesanyám…” – Draskóczy Lídia, a Tázló együttes hegedűse énekel
20.00 meglepetés

Annak érdekében, hogy a négy fal között se maradjanak helytörténeti ismeretek nélkül, kéthetente szombaton közreadunk az elmúlt két év sétái közül egy-egy rövid összefoglalót, néhány képpel illusztrálva. A leírások a megvalósult séták tematikáját követik, nem törekszenek történeti/művészeti/tudományos teljességre.
Tartsanak velünk!

Belső-Terézváros szecessziós épületei

A XX. század elejére Terézváros európai színvonalú világvárosi arculatot kapott. A tervszerű városépítés új utcahálózatot eredményezett, a korábban a területen állott, földszintes és egyemeletes kispolgári lakóházak helyébe három-négyemeletes nagypolgári paloták épültek. Terézvárosnak csupán egy kis szelete maradt érintetlen: az Ó, Lázár, Zichy Jenő, Dessewffy, Jókai stb. utcák vonalvezetése megmaradt a városrendezés előtti állapotában, és több tanúépület is őrizte ezen a területen a szegényesebb múlt hangulatát. A századfordulóra az Andrássy út tágabb környezetében csak egy-két alacsonyabb épületet lehetett találni, amelyeket az 1900-as évek első évtizedében igyekeztek eltüntetni, hogy helyükre új, nagyvárosias bérházak kerüljenek. Az új században emelt épületek már nem a kerület arculatát markánsan meghatározó historizáló stílusban készültek, hanem az akkor modernnek számító szecessziós ízlést követték.
Az alábbi rövid összefoglalóban Belső-Terézváros szecessziós épületei közül mutatunk be párat.

Liszt Ferenc tér 2.
A ma látható épület helyét egy egyemeletes historizáló lakóház foglalta el, amelyet 1904-ben megvásárolt a kor neves műépítésze, Vidor Emil. A házat lebontatta, és a helyén építette fel a saját tulajdonú és saját tervezésű bérházát. Az 1905-re elkészült szecessziós épületben lakott és alkotott maga a mester is. A 4. emeleten volt a lakása, a felette lévő szinten pedig a műtermét alakította ki.

Hajós utca 32.
Szedő Gáspár, egy papírkereskedő építtette ezt az épületet Málnai Béla és Román Miklós tervei alapján 1904-ben. A papírüzlet az utcai szinten helyezkedett el, Szedő Gáspár családjával az első emeleten élt, az épület felső szintjén pedig műteremlakást alakítottak ki. Ezt használta egy időben Málnai Béla is. Itt szerkesztette A Ház című folyóiratát. Ennek célja a modern építészet társadalmi elfogadtatása volt. A kívülről is nagyon színes épület belseje egy kis ékszerdoboz: a gyönyörű lépcsőházat a kovácsoltvas korlát és a színes ólomüveg ablakok teszik emelkedetté.

Ó utca 6.
Az épületet 1904-ben tervezte Schannen Ernő műépítész Steiner Ármin és Ferenc számára, akik feltehetően egy korábban ezen a telken állott ház lakói voltak. Itt működött a Steiner Ármin és Steiner Ferencz-féle „cink- és érckoporsók, ércből való díszítmények és egyéb ércárugyára”. Valószínűleg befektetésnek szánták a bérházépítést, mivel 1908-ban az ingatlant eladták. A tervező Schannen inkább a historizmus építésze volt (Ybl Miklós irodájában ő volt a Bazilika és a Várkert bazár terveinek kidolgozója), Ó utcai épületének tömegformálása is még historizáló, de a homlokzati és kovácsoltvas díszítéseket már a szecesszió jegyében alkotta meg.

Hajós utca 25.
Az épület helyén a hírhedt Ankersaal épülete állott egykor, amely a még külvárosias Terézváros báljainak, lakodalmainak volt a kedvelt helyszíne. Az épület egyik sarkában működött a Café Napoleon, amelyet a kor politikusáról, III. Napóleon császárról neveztek el. Ennek a helyén építette fel 1905-ben Pollák Ignác azt az épületóriást, amely ilyen előzmények után a Napóleon udvar megnevezést kapta. Annyi csúsztatással, hogy a ház homlokzatát Bonaparte Napóleonnal díszítették. Az épület Fodor Gyula műépítész talán legattraktívabb munkája. Lépcsőházát Róth Miksa műhelyében készült ólomüveg ablakok díszítik, külön figyelmet érdemelnek a lakatosmunkák, amelyek igényességéből a bejárati kapu ad ízelítőt.

Paulay Ede utca 35.
1909-ben nyitotta meg kapuit a „kristálypalotának” becézett Parisiana mulató, amelyet a kor leghaladóbb építésze, Lajta Béla tervezett Friedmann Adolf számára. Az épület a korszak legkülönlegesebb épülete volt, művészeti szempontból jócskán meghaladta a korát: azon a korai art deco és modernizmus szelleme figyelhető meg. A mulató alig több mint fél év múlva megszűnt. Ezután különböző színi társulatok működtek itt, és homlokzatát többször átalakították. (A ma látható az eredetivel megegyező külső rekonstrukció.) Belső arculatát az 1920-as években kapta az épület.

Nagymező utca 8.
Az épületet 1912-ben emeltette Ernst Lajos műgyűjtő Fodor Gyula tervei alapján. A városi legenda szerint ez volt Budapest legelső hatemeletes bérháza. A házzal az építtető célja az volt, hogy a bérleményekből és a földszinten működő moziból befolyó összegből tartsa fenn saját múzeumát, amit az első emeleten rendezett be. Ennek állandó kiállításában Ernst 10 szobában mutatta be a magyar nemzet történetét műalkotásokon keresztül az Árpád kortól Ferenc József uralkodásáig. A további helyiségek időszaki kiállításoknak, később aukcióknak adtak helyet. Sajnos az ingatlan nem volt képes finanszírozni a kiadásokat, Ernst Lajos a kilátástalanná váló helyzetéből öngyilkosságával próbált menekülni, 1937-ben a Dunába fulladt. A múzeum viszont túlélte a tulajdonosát. 1948-tól mint államosított létesítmény működött, jelenleg pedig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ használja a kiállítótereket.

Forrás:
www.kep-ter.blog.hu (letöltés: 2018.május)
http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00025/roka.html (letöltés. 2018. május)
Bernáth László: Adalékok belső Terézváros történetéhez
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete

Képek:
Szende Györgyi, korabeli napilapok

https://www.youtube.com/watch?v=jhCAQ2Nm7_E&list=PL1uXoU-cEIm6_tyS1XmSKWFgnCzQ4FaUm&index=22

“Sziasztok! Ma is hoztam nektek egy újabb ötletet ami feldobhatja egy kicsit a napotokat, amivel színesíthetitek az otthon töltött időt. A napok jelentős részét most a konyhában töltöm, ahogy gondolom sok anyuka…mosogatás, főzés, törölgetés… Hopp, de miből lehetne bábot készíteni? Miért ne lehetne ebből a konyharuhából? Mondjuk legyen macska…egy iciri piciri kismacska… Készítsétek együtt a lurkókkal kisebb, nagyobb cicákat és mutassátok meg nekünk is! Meséljetek sokat, kuckózzatok be!
Szeretettel: Kontha Nelli bábszínész, az Eötvös10 munkatársa”

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri — vers

Hol volt, hol nem volt. . .
Volt egyszer egy iciri piciri házacska;
ott lakott egy iciri piciri kis macska.

Volt annak két iciri piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri piciri kis tökre.

Csizmát húz az iciri piciri kis macska,
hová lett az iciri piciri barmocska.

Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.

Rátalál egy iciri piciri kis tökre,
bánatában iciri picirit meglökte.

Felfordult az iciri piciri tököcske,
benne a két iciri piciri ökröcske.
Megörült két iciri piciri ökrének:
vége van az iciri piciri mesének!

A báró hazatér
magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2018
Rendező: Breier Ádám
Producer: Horváth-Szabó Ágnes

Filmünk egyszerre portré, és költői dokumentumfilm egy mindig új utakat kereső alkotóról, aki hosszú mondataival új távlatokat nyitott az irodalomban. Krasznahorkai László korunk egyik legismertebb magyar írója, akinek világa apokaliptikus, karneválian gazdag, melankolikus, de ironikus is egyben. Pályája és élete folyamatos utazás, melyben olyan kérdésekre keresi a választ, mint: mi a hatalom és az alávetettség, az ismétlés és az időtlenség, a hagyomány és a válság?

A jelenlegi helyzetben nincs más lehetőségünk arra, hogy ápoljuk a közösségünket, mint az online forma. Nekünk, anyáknak eddig is sok felelősség nyomta a vállunkat és ezt a járványügyi helyzet még nehezítette. Pedig a család szíve, belső hangulatának meghatározói továbbra is mi Anyukák vagyunk. A lelki jóllétünk, most még hangsúlyosabban fontos, és talán még nehezebben ápolható. Ez a Mama Klubos alkalom ebben próbál segítséget nyújtani. Megbeszéljük a nehézségeinket, örömeinket, megosztjuk egymással a jó ötleteinket, tapasztalatainkat.
Talán, ebben a késői időpontban az is velünk tud lenni, aki eddig az élő klub alkalmakra nem jutott el. Reméljük,erre az egy órára gyerek nélkül mindenki el tud vonulni egy csendes(ebb) helyiségbe.

A programhoz csatlakozni ezen a linken tudsz
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/6971417352
Meeting ID: 697 141 7352

Szeretettel várlak Benneteket!
Solymosiné Hoós Gabi

“Sziasztok! Ma is hoztam nektek egy újabb ötletet ami feldobhatja egy kicsit a napotokat, amivel színesíthetitek az otthon töltött időt. A napok jelentős részét most a konyhában töltöm, ahogy gondolom sok anyuka…mosogatás, főzés, törölgetés… Hopp, de miből lehetne bábot készíteni? Miért ne lehetne ebből a konyharuhából? Mondjuk legyen macska…Ti melyik mesét mondanátok el vele? Készítsétek együtt a lurkókkal kisebb, nagyobb cicákat és mutassátok meg nekünk is! Meséljetek sokat, kuckózzatok be!
Szeretettel: Kontha Nelli bábszínész, az Eötvös10 munkatársa”

A nevezetes névtelen – Hamvas Béla
magyar dokumentumfilm, 64 perc, 2016
Rendező: Katona Zsuzsanna
Producer: Nyeste Péter (Eurohand Zrt.)

Mérei Anna vezetésével tovább folytatódik az évek óta sikerrel futó filmklubunk, ahol nézőink új magyar dokumentumfilmekkel találkozhatnak.
A vetítéseket az alkotókkal, szakértőkkel való beszélgetés zárja.

„Nagyszerű volt találkozni egy olyan valakivel, aki ilyen igazán nagy ember és egyszerre ilyen csibész” – vallja a filmben Hamvas Béláról Szervét Tibor színművész.
A XX. századi magyar irodalom és gondolkodástörténet kevés olyan gazdag életművet tudhat a magáénak, mint Hamvas Béláé. Univerzális tanító, páratlan nyelvteremtő író, filozófus, gondolkodó, kertész, könyvtáros, műkritikus, egyéni és egyedi vallásmagyarázó, humorista és próféta, hedonista és aszkéta, minden és semmi nem illik rá, ha kategorizálni akarjuk, mert lényegét tekintve volt besorolhatatlan művész és ember. Ő Hamvas Béla volt, akinek tragédiákkal terhes élete és kivételes szellemi horizontot megnyitó életműve szikrázik fel a fikciós dokumentumfilmben.

Jegyár: 600 Ft
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

A jelenlegi helyzetben nincs más lehetőségünk arra, hogy ápoljuk a közösségünket, mint az online forma. Nekünk, anyáknak eddig is sok felelősség nyomta a vállunkat és ezt a járványügyi helyzet még nehezítette. Pedig a család szíve, belső hangulatának meghatározói továbbra is mi Anyukák vagyunk. A lelki jóllétünk, most még hangsúlyosabban fontos, és talán még nehezebben ápolható. Ez a Mama Klubos alkalom ebben próbál segítséget nyújtani. Megbeszéljük a nehézségeinket, örömeinket, megosztjuk egymással a jó ötleteinket, tapasztalatainkat.
Talán, ebben a késői időpontban az is velünk tud lenni, aki eddig az élő klub alkalmakra nem jutott el. Reméljük,erre az egy órára gyerek nélkül mindenki el tud vonulni egy csendes(ebb) helyiségbe.

A programhoz csatlakozni ezen a linken tudsz
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/6971417352
Meeting ID: 697 141 7352

Szeretettel várlak Benneteket!
Solymosiné Hoós Gabi

A programok időpontjait és online elérhetőségét hamarosan közzétesszük.

A jelenlegi helyzetben nincs más lehetőségünk arra, hogy ápoljuk a közösségünket, mint az online forma. Nekünk, anyáknak eddig is sok felelősség nyomta a vállunkat és ezt a járványügyi helyzet még nehezítette. Pedig a család szíve, belső hangulatának meghatározói továbbra is mi Anyukák vagyunk. A lelki jóllétünk, most még hangsúlyosabban fontos, és talán még nehezebben ápolható. Ez a Mama Klubos alkalom ebben próbál segítséget nyújtani. Megbeszéljük a nehézségeinket, örömeinket, megosztjuk egymással a jó ötleteinket, tapasztalatainkat.
Talán, ebben a késői időpontban az is velünk tud lenni, aki eddig az élő klub alkalmakra nem jutott el. Reméljük,erre az egy órára gyerek nélkül mindenki el tud vonulni egy csendes(ebb) helyiségbe.

A programhoz csatlakozni ezen a linken tudsz
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/6971417352
Meeting ID: 697 141 7352

Szeretettel várlak Benneteket!
Solymosiné Hoós Gabi

Interaktív zenés bábos mozgásfejlesztés
3−5 éves korig ajánlott
Keddenként 17.00−17.40

Bubilla, a báb kislány által vezetett interaktív drámajátékok alatt mondókákon, közös éneklésen, mozgásos játékokon keresztül fedezzük fel testünket, hangunkat és a társainkkal való közös játék örömét. Az érzelmi biztonságot és testtudatot fejlesztő játékok által különböző témákat feldolgozva járjuk be ezt a nagy kalandos utat.

Foglalkozásvezető: Szabó Lídia
A foglalkozások időtartama 30−35 perc.

Jegyár: 800 Ft/fő, a 2. kísérőtől és terézvárosiaknak 400 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Kedves Vendégeink!
Biztonsági okokból, a koronavírus okozta járványveszély miatt a program elmarad!

Oktatóprogram 50 év felettiekről nem csak 50 év felettieknek. A téma az idősödő civilizáció és annak hatása gondolkodásunkra, mindennapi tevékenységeinkre.

Az idős korosztály, különösen az izolált és magányos emberek, sokkal jobban kitettek a csalók, szélhámosok, esetlegesen a profi bűnözők trükkjeinek, átveréseinek. A geronto-andragógus előadó ismerteti az átverési kísérleteket, és megmutatja azok pszichológiai hátterét.

A részvétel díjtalan.
Információ: Kontha Nelli +36-1/690-0990; kontha.nelli@eotvos10.hu

19.00–20.00 moldvai tánctanítás – Molnár Előd, Skopp Júlia és a FolkPakk
20.00–20.45 koncert: Voodoo Papa
20.45–00.30 moldvai csángó táncház – Kontáros, Tázló
A szünetben daltanulás a Tímár Sárával.

A Voodoo Papa két jóbarát nagyzenekari hangzást idéző, elsöprő energiájú duója. Sajátos zenei világukban a blues mellett a népzene is fontos szerepet kap. Az énekes, gitáros Fejér Simont ezen az estén kobzolni is hallhatjuk a táncházban, a Kontáros színeiben.

Jegyár: 1000 Ft; diák, nyugdíjas: 700 Ft; terézvárosi: 500 Ft
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.
A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Csoóri Sándor Alap támogatásával jött létre.

Információ: Böjte Kata +36-1/322-2886; bojte.kata@eotvos10.hu

Kedves Vendégeink!
Biztonsági okokból, a koronavírus okozta járványveszély miatt a program elmarad!

Kéthetente pénteken, a Tázló klubok estéjén élményszerű néptánc foglalkozásra invitáljuk a mondókákat, körjátékokat, dalokat, néptánclépéseket tanulni vágyó kisebb és nagyobb gyermekes családokat. A program a hagyományápolásra, a népi kultúra fontosságára hívja fel a figyelmet.
Szép dalokat tanulunk, vidám népi játékokat játszunk és táncra is perdülünk. A cél, hogy a jó hangulatú, vidám, játékos, táncos mulatságokon a gyerekek megszeressék a magyar népi játékokat és a néptánc alapjait.

Jegyár: 700 Ft/fő (2 éves kor alatt díjtalan), terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Interaktív zenés bábos mozgásfejlesztés
3−5 éves korig ajánlott
Keddenként 17.00−17.40

Bubilla, a báb kislány által vezetett interaktív drámajátékok alatt mondókákon, közös éneklésen, mozgásos játékokon keresztül fedezzük fel testünket, hangunkat és a társainkkal való közös játék örömét. Az érzelmi biztonságot és testtudatot fejlesztő játékok által különböző témákat feldolgozva járjuk be ezt a nagy kalandos utat.

Foglalkozásvezető: Szabó Lídia
A foglalkozások időtartama 30−35 perc.

Jegyár: 800 Ft/fő, a 2. kísérőtől és terézvárosiaknak 400 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Mondókákkal, sok dallal, furulyaszóval, valamint beszélgetéssel, közös gondolkodással
0−3 éves korig ajánlott

Baba-mama program, ami támogatja az egészséges kötődést, a jó anya-gyerek kapcsolatot, sőt a mozgás és beszédfejlődésbe is besegít. Mindezt ölbéli játékokkal, höcögtetőkkel, mondókákkal, együtt, nevetve. A vidám játék után a Mama klubban egy igazi közösség várja tagjait, ahol olyan témákról beszélgetünk − szakértő vezetéssel −, ami a kisgyermekes anyukák, apukák életében fontos. Kitérünk egy-egy korszak vagy téma pszichológiai, fejlődés-lélektani jellegzetességeire. Nevelési ötleteket, jól működő módszereket osztunk meg egymással, és a jelenlévők érdeklődése, kérdései mentén beszélgetünk. Minden hónapot egy-egy érdekes téma köré szervezünk.
Márciusi témánk: A gyerekek és a közösség
Minden családban előbb-utóbb eljön az idő, amikor a gyermek leválik a családról és először megy közösségbe. Legyen ez bölcsi/ovi, mindenképpen fontos lépés, nemcsak a gyereknek, hanem az egész családnak.
Március 24. – Mit jelent a közösség a gyereknek? Mit nem lehet közösség nélkül megtanulni? A kortárs kapcsolatok fontossága, határai, szerepe

A foglalkozásokat Solymosiné Hoós Gabriella mentálhigiénés szakember vezeti, aki 10 éve tart Babusgató foglalkozásokat, és maga is 3 gyermekes édesanya.

Jegyár: 700 Ft/fő, a 2. kísérőtől: 350 Ft; terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Kilenc hónap háború
magyar dokumentumfilm, 73 perc, 2018
Rendező: Csuja László

Mérei Anna vezetésével tovább folytatódik az évek óta sikerrel futó filmklubunk, ahol nézőink új magyar dokumentumfilmekkel találkozhatnak.
A vetítéseket az alkotókkal, szakértőkkel való beszélgetés zárja.

A film egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus idején.
A 24 éves Jani úgy érzi, hogy édesanyja a szeretetével megfojtja. Úgy dönt, hogy nem menekül el a katonai behívó elől, hanem az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja férfierejét. Hamarosan a fronton találja magát, ahol olyan élmények érik, amelyek egy életre megváltoztatják.

Jegyár: 600 Ft
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Kedves Vendégeink!
Biztonsági okokból, a koronavírus okozta járványveszély miatt a program elmarad!

Egyszer volt, hol nem volt, az Oktogonon innen, a Hunyadi téren túl, a felhők alatt, ott ahol a kurta farkú malac túr … volt egyszer egy mesepadlás.

WANTED
Az ismeretlen tettesek a mesehősök rég nem használt bútorait, ruháit, tárgyait dúlták fel.
Kétségbeesve keressük a rendbontókat az apró nyomokat követve.
Legyél te is a nyomozók csapatában, ahol csalafinta kihívások várnak rád, így majd közösen lefülelhetjük a bitang banditákat! A nyomozás végén közösen elkészítjük a mesefigurákat.

Járjunk utána, fejtsük meg, mert minden jó, ha jó a vége!

Óránként két-két gyerekcsapatot indítunk, a játékidő 1 óra, utána 20 perc kézműveskedés.
A játék alatt a szülők a kisebb gyerekekkel az Eötvös10 Kuckóban várhatják a kis nyomozókat.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Minden további információt a visszaigazoló e-mailben fogunk küldünk.
Regisztráció  2020. március 13-ig: bojte.kata@eotvos10.hu
Jegyár: 800 Ft/gyerek; terézvárosiaknak 400 Ft/gyerek
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.
Információ: Böjte Kata +36-1/322-2886

Interaktív zenés bábos mozgásfejlesztés
1−3 éves korig ajánlott
Csütörtökönként 9.30−10.10

Kalimpa, a bábok bábja elindult a Nagyvilágba.
Interaktív zenés-bábos foglalkozásunk alatt mondókák, közös éneklés és mozgásfejlesztő játékok segítségével fedezzük fel testünket, hangunkat és a társainkkal való közös játék örömét.

Foglalkozásvezető: Szabó Tamás
A foglalkozások időtartama 30−35 perc.
A foglalkozás után szabad játék 12.30-ig

Jegyár: 700 Ft/fő, a 2. kísérőtől 350 Ft; terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

2-6 éves korig ajánlott
Mesélő: Kontha Nelli
Kézműves: Mátraházy Andrea

Szeretnél egy felhőtlen délutánt eltölteni gyermekeddel? Akkor várunk a MeseKuckóban! Lesz itt minden, ami MESE… Előkerülnek bábok, kinyílik a papírszínház, a villanyt is lekapcsoljuk, hogy a diafilmszalagok “kibújhassanak” a dobozokból és a vetítő fényében az árnyak is megmozduljanak. Két mese közt saját bábodat is elkészítheted.
A program a Diafilmgyártó Kft. közreműködésével valósul meg.

Jegyár: 800 Ft/fő, a 2. kísérőtől és terézvárosiaknak 400 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Kedves Vendégeink!
Biztonsági okokból, a koronavírus okozta járványveszély miatt a program elmarad!

Gyere el és ülj fel velünk a varázsszőnyegünkre.
A gyerekjógát 3-9 éves gyerekeknek ajánljuk, a foglalkozásokat Vass Évi tartja.

Izgalmas kaland, móka, és nevetés várja a kicsiket.
A gyerekjóga egy olyan érzelemközpontú mozgásforma, amelynek minden egyes pillanatát átszövi a játékosság és a mese. A gyerekjóga órákon a mesék világában barangolunk, állatok bőrébe bújva játékos, utánzásos formában mozgunk, így a gyerekek játékosan ismerik meg, és sajátítják el a jóga alapjait.
Célja a gyerekek mozgásigényének kielégítése, érzelmi intelligenciájának fejlesztése. A gyerekjóga foglalkozások által a gyerekek jobban megismerhetik a testüket, mozognak, relaxálnak és a közös játék örömén keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

A gyerekjógát tartja: Vass Éva, gyerekjóga oktató
A programon való részvételhez regisztráció szükséges az evi.vass21@gmail.com email címen keresztül.

6 éves korig ajánlott
Szerdánként 9.30−10.10

Népszerű gyermekdalok, népdalok, hagyományőrző elemek, körtáncok, mondókák. Az állandó gitár-ének és ritmusszekció mellett megszólalnak még a furulyacsalád tagjai: a szopranínó, a szoprán- és altfurulya, a tilinkó…
Foglalkozásvezető: Juhász László
A foglalkozás 40 perces, utána szabad játék 12.30-ig.

Jegyár: 700 Ft/fő, a 2. kísérőtől 350 Ft; terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Interaktív zenés bábos mozgásfejlesztés
3−5 éves korig ajánlott
Keddenként 17.00−17.40

Bubilla, a báb kislány által vezetett interaktív drámajátékok alatt mondókákon, közös éneklésen, mozgásos játékokon keresztül fedezzük fel testünket, hangunkat és a társainkkal való közös játék örömét. Az érzelmi biztonságot és testtudatot fejlesztő játékok által különböző témákat feldolgozva járjuk be ezt a nagy kalandos utat.

Foglalkozásvezető: Szabó Lídia
A foglalkozások időtartama 30−35 perc.

Jegyár: 800 Ft/fő, a 2. kísérőtől és terézvárosiaknak 400 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Mondókákkal, sok dallal, furulyaszóval, valamint beszélgetéssel, közös gondolkodással
0−3 éves korig ajánlott

Baba-mama program, ami támogatja az egészséges kötődést, a jó anya-gyerek kapcsolatot, sőt a mozgás és beszédfejlődésbe is besegít. Mindezt ölbéli játékokkal, höcögtetőkkel, mondókákkal, együtt, nevetve. A vidám játék után a Mama klubban egy igazi közösség várja tagjait, ahol olyan témákról beszélgetünk − szakértő vezetéssel −, ami a kisgyermekes anyukák, apukák életében fontos. Kitérünk egy-egy korszak vagy téma pszichológiai, fejlődés-lélektani jellegzetességeire. Nevelési ötleteket, jól működő módszereket osztunk meg egymással, és a jelenlévők érdeklődése, kérdései mentén beszélgetünk. Minden hónapot egy-egy érdekes téma köré szervezünk.
Márciusi témánk: A gyerekek és a közösség
Minden családban előbb-utóbb eljön az idő, amikor a gyermek leválik a családról és először megy közösségbe. Legyen ez bölcsi/ovi, mindenképpen fontos lépés, nemcsak a gyereknek, hanem az egész családnak.
Március 17. – Leválás és beszoktatás. Miért olyan nehéz? Hogyan lehet megkönnyíteni?

A foglalkozásokat Solymosiné Hoós Gabriella mentálhigiénés szakember vezeti, aki 10 éve tart Babusgató foglalkozásokat, és maga is 3 gyermekes édesanya.

Jegyár: 700 Ft/fő, a 2. kísérőtől: 350 Ft; terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Egy Boeing 767-es kapitányának kalandjai – New Yorktól a himalájai mesterekig
Előadó: Omkára Veres András

Egy pilóta titkai, aki túlélt mindent, a Himalája völgyében találkozott a bölcsekkel, s azóta jógaoktató lett. Veres András ezen az estén kalandos utazások történeteit osztja meg hallgatóságával. Beszél többek közt egy egykori légi összeütközésről, kényszerleszállásról, cunamiról, államfők és miniszterelnökök utazásairól, de szó lesz belső vívódásokról és átalakulásokról is.
Az előadás után lehetőség lesz 40% kedvezménnyel megvásárolni az előadó Egy elszakadt pilótanapló című könyvét, melynek teljes bevételét a kiadó alapítvány közhasznú célra fordítja.

Jegyár: 1200 Ft
Nyugdíjas/diák/pedagógusjegy 800 Ft, terézvárosi lakosoknak: 600 Ft
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.
Információ: Szebellédi Erzsébet +36-1/690-0995; szebelledi@eotvos10.hu

2−5 éves korig ajánlott
Játékra és táncba hívó, éneklős és muzsikás foglalkoztató
Foglalkozásvezető: Környei Alice
Ha gyermeked kinőtt a höcögtető, dúdolgató korból, de jó volna táncolni, pörögni-forogni, akkor itt a helyetek.
A foglalkozás után szabad játék 12.00-ig.

Jegyár: 700 Ft/fő, a 2. kísérőtől: 350 Ft; terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Kedves Vendégeink!
Biztonsági okokból, a koronavírus okozta járványveszély miatt a program elmarad!

Kéthetente pénteken, a Tázló klubok estéjén élményszerű néptánc foglalkozásra invitáljuk a mondókákat, körjátékokat, dalokat, néptánclépéseket tanulni vágyó kisebb és nagyobb gyermekes családokat. A program a hagyományápolásra, a népi kultúra fontosságára hívja fel a figyelmet.
Szép dalokat tanulunk, vidám népi játékokat játszunk és táncra is perdülünk. A cél, hogy a jó hangulatú, vidám, játékos, táncos mulatságokon a gyerekek megszeressék a magyar népi játékokat és a néptánc alapjait.

Jegyár: 700 Ft/fő (2 éves kor alatt díjtalan), terézvárosiaknak 350 Ft/fő
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

Jegyár: 500 Ft/alkalom, terézvárosiaknak: 300 Ft/alkalom
Jegyvásárlás kizárólag az előadás előtt az Eötvös10 jegypénztárában.
Helytörténeti kártyával ingyenes.
A Hatker hatkor helytörténeti klubkártya 2020-as éves díja: 3000 Ft, terézvárosiaknak: 1500 Ft
A kártyával 2020-ban 10 klubfoglalkozás és 5 séta látogatható díjtalanul.

Mérei Anna vezetésével tovább folytatódik az évek óta sikerrel futó filmklubunk, ahol nézőink új magyar dokumentumfilmekkel találkozhatnak.
A vetítéseket az alkotókkal, szakértőkkel való beszélgetés zárja.

A tokaji aszú, amelyre mai napig nemzeti szimbólumként tekintünk, közel háromszáz évig a világ egyik legdrágább és legkeresettebb bora volt.
A két világháború, a gyilkos filoxéra járvány és a kommunista rendszer kollektivizálása hatalmas pusztítást végzett a szőlőültetvényeken, a tokaji aszú íze kezdett emlékké válni.
Vajon a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét? A film álmokról, világmegváltó tervekről és a tokaji bortermelők megszállott küzdelméről szól.

Jegyár: 600 Ft
Jegyvásárlás az Eötvös10 jegypénztárában és a jegy.hu-n.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Részletek: www.japanalapitvany.hu
Szervező: Japán Alapítvány Budapesti Iroda
A programra a Japán Alapítvány honlapján lehet regisztrálni.